A mítosztól a meséig

Jegyzet arról a hétről, amikor megint odébb csúszott a jövő

A mítosz a görögöknél nem hazugság volt, hanem az a történet, amivel a megmagyarázhatatlant elviselhetővé tettük. Prométheusz tüzet lop, Daidalosz szárnyat épít, Ikarosz túl magasra száll. A mítosz mindig arról szól, hogy az ember megszerez valamit, ami nem az övé, és aztán élnie kell a következményekkel. 

Az Anthropic idén áprilisban bemutatott egy mesterségesintelligencia-modellt, és Mythosnak nevezte el. A névadás akkor még gesztusnak tűnt, mára inkább diagnózisnak látszik. A céget ugyanis saját modellje lepte meg: a Mythos, bár senki nem erre tervezte, mintegy mellékesen minden nagyobb operációs rendszerben és böngészőben talált biztonsági réseket. Az Anthropic ezért nem adta ki a kezéből. Pontosabban odaadta százötven kiválasztott szervezetnek, bankoknak, szoftvercégeknek, kritikus infrastruktúrát üzemeltetőknek, egy Project Glasswing nevű program keretében, hogy mielőtt bárki más hozzáférne, ők foltozhassák be vele a saját rendszereiket. Az Amazon, az Apple, a Google, a Microsoft és a JPMorgan ült egy asztalhoz emiatt. Az amerikai pénzügyminiszter és a Fed elnöke pedig rendkívüli ülésre hívta a legnagyobb bankok vezetőit, mert egy szoftver megjelenése nemzetbiztonsági kérdéssé vált. Ez nem sci-fi forgatókönyv. Ez egy áprilisi keddi nap volt.

Aztán június kilencedikén megjelent a folytatás, és itt kezdtem el gyanakodni, hogy az Anthropicnál ül egy bölcsész. Az új, immár bárki számára elérhető modellt ugyanis Fable-nek hívják. Ugyanaz az agy, ugyanazok a súlyok, mint a Mythosban, csak biztonsági rétegekbe csomagolva: ha valaki kiberbiztonságról vagy biológiai fegyverekről kérdezné, a rendszer csendben egy gyengébb modellt kapcsol be helyette. Több mint ezer órán át próbálták külső tesztelők megtörni ezt a védelmet, és senkinek nem sikerült. A névadás pedig gyönyörű: a mítoszból mese lett. A mythos a felfoghatatlan, a fable a tanulságos. A mesének mindig van morálja, a mesét gyerekeknek mondjuk esténként, a mese megszelídített mítosz. Szó szerint ez történt: fogták a veszélyeset, és elmesélhetővé tették.

Hogy mekkora ez az ugrás, azt akkor érezzük meg igazán, ha visszanézünk a kiindulópontra. A ChatGPT első publikus verziója 2022 novemberében jelent meg, három és fél éve. Az a modell a valódi szoftverhibák önálló javítását mérő teszten gyakorlatilag nullázott, fél százalék alatt teljesített. A Fable ugyanezen a mérésen 95 százalékot hoz, a Stripe tesztjében pedig egy ötvenmillió soros kódbázis teljes átalakítását végezte el egy nap alatt, amihez egy mérnökcsapatnak kézzel több mint két hónap kellett volna. A doktori szintű természettudományos kérdéssoron a 2022-es modell a véletlen találgatás szintjén mozgott, a mostani 94 százalékot ér el, miközben a hús-vér PhD-sek a saját szakterületükön jellemzően 65 és 75 százalék között teljesítenek rajta. A korlátozott testvérmodell, a Mythos 5 a gyógyszerkutatási folyamatot nagyjából tízszeresére gyorsította, és az Anthropic szerint ez az első modelljük, ami következetesen képes újszerű, meggyőző tudományos hipotéziseket megfogalmazni. Vagyis már nem csak válaszol, hanem kérdez is. A tudományban ez eddig kizárólag emberi műfaj volt.

És akkor a kérdés, amin napok óta rágódom. Évek óta arról vitatkozunk, mikor jön el az AGI, az általános mesterséges intelligencia, mintha az egy dátum lenne, egy esemény, egy sajtótájékoztató, amire majd meghívót kapunk. Közben meg az történik, hogy egy rendszer hónapnyi mérnöki munkát végez el egy nap alatt, képernyőképekből rekonstruál forráskódot, tudományos hipotéziseket gyárt, napokig dolgozik felügyelet nélkül, és mi még mindig azt kérdezzük, hogy ez már az, vagy még nem az. Egyre inkább azt gondolom, hogy az AGI nem megérkezik, hanem elfogy a kérdés. Hogy egyszer csak észrevesszük: már fél éve nem tette fel senki. Ahogy az internetről sem egy bizonyos szerdán döntöttük el, hogy megváltoztatta az életünket. Csak egyszer csak nem emlékeztünk arra, milyen volt nélküle.

Van ennek egy józanító lábjegyzete is: a csúcsképesség prémium termék lett. A Fable a világ legdrágább nagy modellje, és ez önmagában is mond valamit arról, hova tart a piac. A szuperintelligencia nem közmű lesz, legalábbis nem azonnal, hanem versenyelőny, és aki előbb tanulja meg használni, az viszi a különbséget.

Szerző: Erdős Ákos, CEO